Változások az ESG szabályozásban – módosult az ESG törvény

Az ESG törvény módosítása érzékelhetően új irányt vett: szűkített hatály, több türelmi idő és egyszerűsített beszállítói követelmények jellemzik az elfogadott változtatásokat. Viszont továbbra is az a cél, hogy a vállalatok ne pusztán megfelelési kényszerként, hanem üzleti előnyként tekintsenek a fenntarthatóságra.

Íme néhány kulcspont a módosításból:

1. Csak a legnagyobb szereplők maradnak érintettek 2025-től
   A szabályozás a második hullámban kizárólag azokra a cégekre terjed ki, amelyek éves árbevétele meghaladja a 90 milliárd forintot, 500 fő feletti létszámmal működnek, és tevékenységük az ESG szempontból kiemelt ágazatokhoz (lsd. TEÁOR lista) tartozik.
2. Átmeneti könnyítések az ESG beszámolók terén
   2024-re vonatkozóan már nem kötelező az elkészült ESG beszámoló auditja. Az ügyvezetés felel a jelentés hitelességéért. A nyilvános közzétételre vonatkozó határidők pedig egészen 2027-ig kitolódtak.
3. KKV-k mentesülése a kötelezettségek alól
   Kis- és középvállalkozások jelentős része – különösen a mikro- és kisvállalatok – egyelőre teljes ESG-adatszolgáltatási mentességet kapnak. Ez a könnyítés 2027 közepéig érvényben marad.
4. Állami ESG minősítés – új adatforrás a cégeknek
   A fenntarthatósági átvilágítás nem csak belső vagy partneri kérdőívekre alapulhat: az állami ESG minősítés is használható lesz, növelve a transzparenciát és csökkentve a vállalati adminisztrációs terheket. Az állami ESG minősítésre vonatkozóan azonban továbbra sem ismertek a részletszabályok.
5. Beszállítói kapcsolatok – enyhébb következmények
   Szigor helyett ésszerűség: az üzleti kapcsolatok automatikus megszüntetése helyett elegendő lesz egy 30 napos szüneteltetés ESG megsértés esetén.