A fenntarthatósági és ESG követelményeknek való megfelelés biztosítása egy szisztematikus, tudományos módszertanon alapuló teljes körű átvilágítással kezdődik.  

Az átvilágítás során: 

• azonosítjuk az adott vállalatra vonatkozó ESG és fenntarthatósági jogszabályi- és egyéb követelményeket és értékeljük az ezeknek való megfelelést 

• értékeljük a vállalat jelenlegi teljesítményét és gyakorlatait a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőkkel kapcsolatban 

• elvégezzük a vállalat hatásainak, ESG kockázatainak és az ESG-ben rejlő lehetőségeinek átfogó elemzését 

• vizsgáljuk a fenntarthatóság szektor-specifikus vonatkozásait, az iparági benchmarkokat 

• szükség szerint intézkedési terveket készítünk a kockázatok csökkentésére és a megfelelés elérésére 

A fenntarthatósági teljesítmény igazolására a vállalatoknak többféle jelentési és beszámolási kötelezettsége is van. 

Az Európai Parlament és Tanács 2022/2464 irányelve a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról és átvilágítási kötelezettségről (CSRD rendelet) 2024-től már előírja az érintett vállalatok számára, hogy beszámoljanak az ESG (Environmental, Social, Governance) pilléreivel kapcsolatos fenntarthatósági teljesítményükről is. Az EU Bizottság 2013/34/EU irányelve pedig rendelkezik arról, hogy a CSRD által előírt fenntarthatósági jelentéstételt az ESRS beszámolási sztenderdek alapján kell elkészíteni.  

A fenntarthatósági jelentés elkészítéséhez vezető úton az alábbi feladatokat kell elvégezni: érintettek elemzése (stakeholder analízis), hatások-kockázatok-lehetőségek azonosítása, kettős lényegesség elemzés készítése, adatgyűjtési-, elemzési- és monitoring rendszer kialakítása, stratégia készítése, jelentéskészítés és közzététel. 

2023. decemberében hatályba lépett a nemzeti ESG keretrendszer is (2023. évi CVIII. Törvény), amely szabályozást tartalmaz a beszállítói lánc átvilágítására, a nemzeti ESG beszámolási kötelezettségek rögzítésére (ESG beszámoló), illetve a piacszabályozásra és a CSRD hazai implementációjára vonatkozóan is.

Az ESG törvény előírja többek között a vállalatok számára: a hatékony kockázatkezelési és kockázatelemzési rendszer létrehozását, belső felelősségi stratégia és rendszer leírását, megelőzési intézkedések meghatározását, korrekciós intézkedések megtételét, panaszkezelési rendszer kialakítása. A törvény számos kötelezettséget határoz meg – az értéklánc részeként – az ellátási lánc szereplőinek (különösen a közvetlen szállítók) átvilágításával kapcsolatban. 

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról (EU Taxonómia jelentés) arra kötelezi a nagyvállalatokat, hogy tegyék közzé, hogy tevékenységük milyen mértékben felel meg a taxonómia fenntarthatósági kritériumainak. A taxonómiának való megfelelést bizonyos működési számadatok, például az értékesítés/árbevétel, a tőkekiadások (CapEx) és a működési költségek (OpEx) tekintetében kell majd közzétenniük. Ez a jelentéstétel lehetővé teszi a befektetők számára a fenntarthatósági erőfeszítések jobb összehasonlítását. 

A különböző jelentéstételi és beszámolási kötelezettségeket szakértő tanácsadással támogatjuk a követelmények azonosításától kezdve a jelentések elkészítéséig és közzétételéig.

A fenntarthatósági követelményrendszerek (CSRD, ESG) előírják az érintettek bevonását a vállalat fenntarthatósági stratégiájának és céljainak kialakításába. A teljes körű megfelelés - és a stratégia megvalósítása - nem biztosítható a tudatos belső és külső ESG kommunikáció nélkül. 

A vállalaton belül a fenntarthatósági célok elfogadtatása és megvalósítása nagyrészt a kommunikáción múlik, a külső kommunikáció és PR pedig segít eljuttatni a fenntarthatóságról szóló kommunikációs üzeneteket a stakeholderekhez, ezzel növelve a vállalat elismertségét. 

Az ESG témák kommunikációs szempontjainak támogatása az egyik szakterületünk, melynek rész a kampánystratégiák kidolgozása a fenntarthatóság integrációjához, a fenntarthatósági jelentések grafikai és kommunikációs vonatkozású anyagainak elkészítése, valamint fenntarthatósági alapú üzleti modellek alkalmazása. ESG kommunikációs stratégiai partnerünk az Avantgarde Group (www.avantgarde.hu) 

A felelős vállalati működés stratégia döntés, a fenntarthatósági szempontok és az ESG megfelelés pedig be kell, hogy épüljenek a vállalat stratégiájába. A stratégia készítését valamennyi, a fenntarthatóságra és ESG-re vonatkozó nemzetközi szabvány és értékelési keretrendszer megköveteli.  

Az ESG stratégiaalkotási folyamat során: 

• felmérjük a vállalati fenntarthatósággal kapcsolatos külső és belső tényezőket 

• azonosítjuk a fenntarthatósági hatásokat, kockázatokat és lehetőségeket (IRO) 

• azonosítjuk a vállalat szempontjából lényeges érintetti csoportokat (stakeholderek) 

• elvégezzük a kettős lényegességi elemzést 

• kidolgozzuk a lényeges ügyekhez kapcsolódó KPI-ket, mutatószámokat 

• kialakítjuk az adatgyűjtés-, adatelemzés-, és monitoring rendszerét és folyamatokat 

• a fentiek figyelembe vételével kialakítjuk a fenntarthatósági stratégiát, a kapcsolódó részstratégiákat (pl. dekarbonizációs stratégia), valamint a stratégiához kapcsolódó célrendszert 

• közreműködünk a stratégia megvalósításában 

• gondoskodunk a stratégia és az eredmények belső és külső kommunikációjáról 

A fenntarthatósági megfelelést a vállalatoknak nem csak saját működésükben, de a teljes ellátási láncban igazolniuk kell.  

Erre vonatkozóan több fontos jogszabályi kötelezettség is hatályba lépett az elmúlt időszakban: 

• Az ESG törvény szerint az ESG beszámolóban az érintett vállalatoknak évente kell nyilatkozniuk a környezeti és társadalmi hatások fenntarthatósági célú átvilágításáról, beleértve a saját működésüket és a beszállítói lánc tevékenységét is. 

• Az Európai Parlament által nemrég elfogadott CSDDD (CS3D) (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) irányelv azt célozza, hogy a vállalatok aktívan kezeljék az emberi jogokra és a környezetre gyakorolt negatív hatásaikat az ellátási láncokban és üzleti tevékenységeik során. Ez az irányelv kötelező érvényű követelményeket vezet be a vállalatok számára a fenntarthatósági átvilágítás elvégzésével kapcsolatban. A CSDDD a vállalatok tényleges működésére és az ellátási láncaikban lévő emberi jogi és környezeti kockázatok kezelésére helyezi a hangsúlyt. 

• Az erdőirtás visszaszorításáról szóló EU Rendelet (EUDR) 2024. december 30-án lép csak hatályba, viszont a szigorú követelmények és a nagyon komoly szankciók miatt az érintett vállalatoknak már most meg kell kezdeni a felkészülést. A nagyvállalatoknak 18 hónapja, a kis-és közepes vállalatoknak 24 hónapja lesz a megfelelésre. A nem-megfelelésből származó bírság az éves árbevétel 4%-át teheti majd ki. 

A rendelet hatálya alá tartozik minden olyan vállalat, amely az EU-ban forgalmaz egy, vagy több terméket az alábbiak közül: kakaó, kávébab, szója, pálmaolaj, marha, fa vagy gumi. Azon termékek is ide tartoznak, melyek az előzőek felhasználásával készülnek. Az érintett vállalatoknak át kell világítani a szállítói láncukat, be kell kérniük a termék előállítási körülményeire vonatkozó információkat, kockázatelemzést és - csökkentést kell végezniük, létre kell hozniuk az ún. kellő gondosság elvén alapuló rendszereket. 

A beszállítói átvilágítással kapcsolatos követelmények azonosításában, a módszertanok kidolgozásában szakértő támogatást nyújtunk! A szállítói átvilágítás és értékelés szoftveres támogatással tehető hatékonyabbá, amihez a megoldást stratégiai partnerünk, a Fluenta Europe Kft. (www.fluenta.eu) szállítja.

Az ESG követelmények teljesítéséhez és az ESRS szerinti jelentéstételhez a különböző nemzetközi szabványok szerinti tanúsítások megfelelő alapot szolgáltatnak, hiszen a szabványok és a CSRD követelményei között sok a közös elem. 

• ISO 14001 környezetközpontú irányítási rendszer támogatja a környezeti (E) követelményeinek teljesítését, amelyek a környezeti hatásokkal kapcsolatos adatok gyűjtését és jelentését célozzák 

• ISO 45001 munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer támogatja a szociális (S) követelmények teljesítését, különösen a munkavállalók egészségével és biztonságával kapcsolatos jelentési kötelezettségek terén  

• ISO 50001 az energiamenedzsment rendszer szabványa, aminek középpontjában az energiafelhasználás monitoringja, az energiahatékonysági intézkedések és az energiaellátással kapcsolatos kockázatok kezelése áll, szintén az ESG környezeti pillérének teljesítéséhez kapcsolódik 

• ISO 37001 antikorrupciós irányítási rendszer támogatja az ESG vállalatirányítási (G) pillérét és a korrupcióellenes intézkedések és etikus üzleti gyakorlatok ösztönzésével, biztosítja a transzparenciát és az elszámoltathatóságot 

• ISO 27001 információbiztonsági irányítási rendszer arra irányul, hogy a szervezetek csökkentsék az adatokhoz, információkhoz, információ átadásához és megőrzéséhez kapcsolódó kockázatokat. Ez a szabvány most különösen nagy hangsúlyt kap, a kibervédelmi követelmények szigorodásával és a kibertanúsítási törvény (NIS2) hatályba lépésével 

Több mint 20 éves tanácsadói és vezető auditori tapasztalattal rendelkező szakértőink támogatják az ISO rendszerek bevezetését és a tanúsításra való felkészülést!